- Ezt még meg fontolom! – mosolyogtam rá. Keze még mindig a kezemet szorította. „Tényleg belém szeretett vagy csak jó színész?” mondta a hang a fejemben. Párszor már elképzelem, hogy leteperem, de a reggeli akciója az nem semmi volt.
- Na meg beszéltétek? – kukucskált be az ajtón Edward.
- Igen persze! – álltam föl. – de nekem most mennem kell. – elindultam az ajtó felé. – ja és… fordultam vissza. John kék pulcsiját láttam az orrom előtt.
- Legalább jobban megismernélek. – suttogta. – gondold meg! – emelte meg a hangját.
- Majd meglátom! - mondtam mosolyogva. Közelebb hajolt hozzám és adott egy apró puszit. Nem tudtam hova tenni, de olyan puha és édes ajkai vannak, hogy nem bírtam volna megint elutasítani, ha nem lenne itt Ed.
- Oh, Mr. Don Juan! – mondta nevetve Edward. John mérgesen ránézett.
- Na jó én megyek mielőtt itt vérben, fürödnék. Sziasztok. – léptem ki az ajtón. Elindultam azon a hosszú folyosón. Szívem majd ki ugrott a helyéről. Visszapillantottam egyszer. John bőszen integetett az ajtóból. Csak mosolyogni tudtam rajta. Miközben visszaintettem neki, valakinek neki mentem.
- Oh bocsánat! - Fordultam meg. Elsőnek nem ismertem meg, hogy ki ő. Kicsit megszédültem, hogy hírtelen megfordultam.
- Te Jenna Andrews vagy? – nyújtotta a kezét.
- Igen én lennék az! – mosolyogtam. Jobban megnéztem és leesett, hogy ő nem más mint…
- Liam McKena? - ráztam kezet.
- Igen. – mosolygott.
- De te honnan tudod, hogy-hogy hívnak? – néztem kérdően.
- A szüleidnek köszönhetem, hogy ilyen jó munkám van amilyen. – a szemem elkerekedett. – olyan két-három éve nem hallottam felőletek semmit.
- Ja, hogy te voltál az a Lima csávesz?! – húztam fel a szemöldökömet.
- Igen. Igen, apukád mindig így hív. Tényleg mi újság van velük, hogy vannak? – a torkom összeszorul, könnyek gyűltek a szememben.
- Három éve autó balesetben meghaltak. – mondtam elcsukló hangon. Az arcomon végig gördült egy forró perzselő könnycsepp.
- Jaj, annyira sajnálom. Nem tudtam. – hadarta.
- Semmi gond! Előfordul. – szipogtam. Egy zsepiért kutattam a zsebeimben.
- Hallottam, hogy nagy Jedward rajongó vagy. Pont itt szállnak meg és hozzájuk tartok. Jössz? – terelte a témát.
- Áh nem! Tőlük jövök. – mutattam az ajtóra. Fura fejet vágott. – menj be hozzájuk, és mindent elmondanak. Nekem most mennem kell. – intettem neki és már mentem is. Tíz perc alatt otthon voltam.
- Na mi volt? – lépett elém Gabi az ajtóban.
- Semmi! Pakolj! – sietve mentem a szobám felé.
- De…de… miért? – jött utánam.
- Megyünk Németországba. – kinyitottam a szekrényem ajtaját és mindenruhát az ágyamra dobtam.
- Na jó ezt nem értem!
- Mit nem lehet ezen nem érteni? – húztam föl a szemöldökömet.
- De miért pont most? – lépett mellém. – áh már értem. Az ikrek is oda mennek.
- Örülök, hogy rájöttél. De nem pakolnál? – toltam ki az ajtómon. Becsuktam utána, és válogatni kezdtem a ruháim között. Milyen idő van ott? Jó? Rossz? Esős? Meleg? – kérdezgettem magamtól. Vékony naci, vastagabb farmer, pulcsi, ezer meg kettő felső.
- Asszem kész! – húztam össze a bőröndömet.
- Jenna! – lépett be az ajtómon Gabi. – hány napra megyünk?
- Nem tudom! – mosolyogtam.
- Ez tökéletes válasz volt. Akkor mennyi ruhát tegyek el?
- Amennyit jónak látsz és elbírsz. – kerestem a telefonomat. Írok Johnnak egy sms-t, hogy sajnos nem tudunk menni. Miután elküldtem párperc múlva fölhívott.
- Jaj, de ne már! – szólt bele.
- Neked is, szia. Sajnálom. – mondtam mosolyogva. Még jó, hogy nem lát.
- Akkor kényszerítelek. Vagy nem tudom, de gyere már! – mondta hisztis hangon.
- Egy dolgozatom lesz párnap múlva, és arra kell készülnöm. – ekkorát még soha nem hazudtam.
- Kis stréber.
- Legalább én okos vagyok!
- Gyere már! Tedd már le! Beszéltek még! – mondta a háttérben Edward.
- Na nekem mennem kell! – mondta nevetve.
- Hallom! Szia! – mondtam de már régen megszakadt a vonal. Leültem az asztalomhoz, és kutatgatni kezdtem rajta. Ki húztam a fiókomat. „Jenna Andrews disszertáció”. Ez állt az első oldalon.
- Te jó ég ezt még be kell fejeznem! – mondtam magamban. Kiraktam az asztalra, hogy majd elemezgetem a repülőúton.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése