- Nem, csak fura volt látni egy rajongót melltartóban. – mosolygott.
- Csodás volt ugye? – jajj, mit mondtam? Nincs vissza út. A szemével körbe mérte az arcom.
- Hááát…. – nem gondoltam volna de mégis megtörtént. Ajkunk csókba forrt össze. Puha és édes ajkaitól nem akartam elszakadni. Csak egy hosszú puszi volt, vagyis egy rövid csók. De a pillanat a végtelennel volt egyenlő. Az ajtó nyílásásra lettem figyelmes. Elhajoltam Johntól és rákönyököltem a kanapé háttámlájának. A szám elétettem a kezemet és köhögtem egyet.
- Oh szisztok. – lépett be Gabi a nappaliba. – mi jót csináltok?
- Néztük a tv-t. – mondtam vigyorogva. Senki és semmi nem tudta volna letörölni az arcomról.
- Mi megy a tévében? – ugrott John mellé Edward.
- Amúgy ti hol voltatok? – álltam föl.
- Hát… a fagyizóban. – mondta Gabi elég furán.
- Na majd el is hiszem. – léptem mellé. Kajánul vigyorogtam rá. Mellém lépett és a fülembe súgta: - Smaciztam Eddel! – vigyorogva fordult a hűtő felé. – van itthon valami kaja?
- Szüljek? – ültem a pultra.
- Na várom! – elém állt és szétnyitotta a lábam. – nyomjon asszonyom!
- Menny már! – löktem rajta egyet mosolyogva.
- Csajok nekünk mennünk kell! – lépett hozzánk John.
- Hülyék vagytok?
- Ilyenkor? – mondtuk egymás után Gabival.
- Itt nem aludhatunk! – lépett közelebb Edward.
- Van hely! – mosolyogtam.
- Nem akarunk a terhetekre lenni! - fordult felém John.
- De, hogy is! Az eső szakad, egyszer már eláztál. Vagy áztatok. – mosolyogtam.
- Na jó akkor…
- Itt alszunk – mondták felváltva! Leugrottam a pultról és Gabi mellé léptem majd pacsiztunk. Mire a srácok oda fordultak. Rájuk vigyorogtunk, egymásnak támaszkodtunk, és mint a sziámi ikrek elmentünk a szobájába.
- Szerintem a te szobádban kéne aludniuk! – ültem az ágyára.
- Te nem vagy normális! Itt? Pont itt? – sipítozott.
- Igen itt. Most aludjanak a kanapén?
-Akkor miért nem alszanak a te szobádban? – bökött meg!
- Neked nagy ágyad van és puha meg az én szobám meg kicsi. – terültem végig az ágyon.
- Jó akkor itt alszanak! – vágódott rám. Majdnem behánytam.
- Te hülye! – vágtam rá a párnát. Lelöktem magamról és kiszaladtam a szobából.
- Hé,hé!! – állított meg John. Megölelt, de hallottam, hogy Gabi éppen kifelé tart és el akartam menekülni, de hiába John visszahúzott.
- Engedj! – toltam el a kezét, de csak szorosabban szorított magához. Mélyen a szemébe néztem és adtam neki egy puszit. Szorítása enyhült és kiszabadítottam magamat kezei közül. Berontottam a szobámba, ahol Edward állt a szobaközepén és forgolódott.
- Te mit keresel itt? – kulcsra zártam az ajtót.
- John elöl menekültem, de ez egy, egy…
- Szoba! – ültem az ágyamra.
- Nem, ez egy…
- Szoba! – mosolyogtam.
- Elmondhatom? – vonta föl a szemöldökét!
- Negatív kritikát nem fogadok el! – ölembe vettem a laptopomat.
remek!!! folytasd :D
VálaszTörlés